2010. január
2010. jan. 31.
#172
Hát van miről írni megint. Persze így jár, aki lusta blogolni... :)
Először is Lili beteg. Már egy hete, most még a jövő héten is itthon marad. Valami vírusos geci, ami ráhúzódott a fülére, meg a tüdejére,hurrá. Mostmár végül is meggyógyult, de dokinő aszondta, hogy ha nem gond, akkor maradjon még itthon egy hetet, hogy teljesen helyreálljon az immunrendszere. Úgyhogy marad. A mindennapi harcaink ugyanúgy megvannak. Most vettem a körömrágásra Neki egy lakkot,ami olyan kibaszott keserű, hogy merem remélni, abbahagyja a körömrágást. Persze, lehet, hogy Neki ízleni fog...fasse tudja. Két napja használjuk,egyenlőre még nem tudom, hogy beválik-e...fingers cross...
Lola már konkrétan szalad, néha buzinagyokat esik,de nem kesereg, bírja. :)
A szókincse napról napra bővül, annyira helyes. Mostmár ha kell valami akkor kéri, hol azt mondja, hogy "kér", hol azt, hogy "oda" vagy "ide". Ami remekül megy, az a "kaka" szó, amit mindig mond is,amikor éppen kell Neki. :) Persze a kakas is "kaka", meg a kakaó is. :) A labda az "dabda", a "pipi" -t is mondja, a telefonba mondja,hogy "háó", ésremekül mondja a "dédi"szót is, és fel is ismeri képről nagyanyámat. Múltkor a telefonba mondta Neki, nagyanyám meg elolvadt a gyönyörtől. : ) Nagyjából mindennek mondja az első szótagját / nem, a kvantumfizikának nem :) /,és remekül megérteti magát. A mutogatásról elég gyorsan leszokott, mert rájött, hogy nekem aztán mutogathat, abból lófaszsenem lesz. :P
Egy időre elment a kedvem a rajzolástól...de már visszajött.Ezt nem akarom félbehagyni, mint minden mást eddig.Rémesen nem vagyok kitartó...
Most épp egy Reese -el kűzdök,talán lesz belőle valami. Rajzoltam egy idősebb Audrey Hepburn azóta:


Húrokat is cseréltem a gitáromon végre, Nyúl volt olyan drága, hogy vett nekem húrokat,így 15 év után sikerült lecserélnem. :) Nem kell mondanom,hogy már igenszarfos hangja volt... :P De most megint régi fényében-hangjában ragyog.
Le is kaptam sebtében az Open my eyes kottáját, de bazdmeg azt lefogni agyhalál... Az ujjaim szétestek mire sikerült azt a rohadt akkordot lefogni.
Képek,videók :
Gondoltam olyan unalmas, hogy mindenki hóembert épít, ezért mi hónyulat csináltunk,és most már van hósününk is...
Majmok :) :
Jóédes vett farsangra ruhát Lilinek: 
2010. jan. 12.
Gifts
Nyúl ezekkel tért vissza Finnországból. Kaptam hógömböt, és az a jó benne, hogy nem egy hagyományos télapó-beszorítva-hulló-szarok-közé típusú, hanem olyan...egyedi és különleges. :)))
Lili kapott egy alvó tündértet. Ez sem a hagyományos fajta. :)
Az utolsó képen pedig egy emlékkönyv, ami még egyenlőre üres, de remélhetőleg telis-tele lesz pakolva emlékekkel az idő folyamán. Ezt karácsonyra kaptam Nyúltól. Köszönöm, itt is... :)
wm
2010. jan. 10.
Új év
Az hogy gecisok elmaradásom van, nem kifejezés...tisztában vagyok vele.Nem is emlékszem már ráadásul mindenre amiről írni óhajtottam, na de le van fosva, mindig van új és újabb, hát várd a csodát, de sohase mondd, hogy nincs tovább... :)
Első szenzáció, hogy Lolunyek végre elindult. Úgy két hete ezzel indította az új évet. Azóta nincs akadály, és én is megnyugodtam, hogy nem fog még 18 évesen is mászni. A beszéde eszméletlenül jól fejlődik. Akármit mondunk Neki, mindent ismétel, persze nem mindent mond ki teljesen, de az első szótagokat igen. :) Okos kisjány. Ancsámtól kapott kacsájának immáron mindkét szemét kirágta, így kénytelenek voltunk szemeket varrni a sárga, agyon nyálazott állatkának. Azóta csak a "kis sebhelyesarcúnak" hívjuk. De mivel továbbra sem tud aludni nélküle muszáj volt megcsinálni valahogy. Gecijól néz ki. Első ránézésre ő lenne a gyilkos kacsa a horrorfilmben, és másodikra is...a VÉRKACSA. :)
Ihol egy videó a járás művészetéről:
A szilveszter csendesen telt, olyannyira, hogy este 10-kor már majd lefordultam a székről. Semmi különös. Lola elaludt szépen, nem kelt fel a petárdázásra. Nem is értem amúgy ezt. Mi a fasznak örülnek az emberek? Újabb fos év, hát petárdázzunk? Ráadásul nekünk tényleg mocsokul indult...Kifizettük az autót a banknak... ez a kis művelet a törött autóval majd fél millába fájt...igen, kurvára fáj... Persze végre vége, nade nem így képzeltük mi az év végét, meg az új évet sem. Remélem ennél rosszabb nem történik, és erre az évre már letudtuk a szerencsételenség sorozatunkat...
Lili alig várta, hogy újra oviba mehessen, és bevallom én sem vártam kevésbé. Agyhalál volt néha... Hiszti, szófogadatlanság, idegek kötéltánca... Pedig olyan aranyos tud lenni, mégis néha legszívesebben szíjjat hasítanék a hátából. Úgy csinál mintha nem hallaná amit az ember mondd...1*-2*-3*... és csodálkozik ha a 23. után üvöltök mint akinek elmentek otthonról. Ez mostmár mindig így lesz? Mert akkor tuti korán feldobom a pracskert idegi alapon. :P
Ancsám is volt kint, beültünk a Bagolyba és beszélgettünk egy jót. Bár nem sok időnk volt, azért a leglényegesebb dolgokat meg tudtuk hányni-vetni. :)
Mostmár egész biztosnak látszik a márciusi finn út. Ugyanis a héten megvettük Nyúllal a repülőjegyeket, és már van szobafoglalásom is. Pár napig úgy nézett ki, hogy a jegy ugyan megvan, szállás meg nuku, de Kaylin hála istennek megoldott helyettem mindent . Lefoglalta a szobát, ahol ketten leszünk és remélhetőleg remekül fogunk szórakozni. :) Így végül március 4.-én megyünk és 7.-én jövünk. És mindebbe benne lesz egy valag jó koncert. :)
Képek:

Egyenlőre itt a vége :)
wm









